Száray Miklós: Történelem III. Forrásközpontú
Történelem Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2007. 85. oldal
1. Feladat - A diák egyszerű kérdéseket kap, amiket le kell olvasnia az ábráról.
Melyek
a birodalmi kormányzati szervek? (Udvari
Haditanács, Udvari Kamara, Udvari Kancellária)
Melyek
a magyarországi kormányzati szervek? (Magyar
Kancellária, Magyar Kamara, Helytartótanács)
2. Feladat - A tanuló értelmezze néhány szóban az ismereteit az ábra és a már megtanult tudása alapján. Milyen viszony van a birodalmi és a magyarországi kormányzati szervek? („gyakorlati viszony”) Magyarázd meg, hogy mit jelent a gyakorlati viszony! (Jogi kapcsolatban nincsenek, de a mindennapi életben, a király utasítására a birodalmi szervek beleszólnak, irányítják a magyar kormányzati szerveket.)
3. Feladat - A tanuló az ábra és saját ismeretei alapján hosszabb elemző munkára is képes, rövid esszét tud írni meghatározott kérdésekről. Melyik szervezet a törvényhozó szerv? (rendi gyűlés) Hogy nevezik ezt az államformát? (rendi monarchia), Mit nevezünk rendi monarchiának? (rendi dualizmus, a király és a rendek együtt, egymásra utalva kormányozzák az országot) A rendi képviselettel rendelkező nemesség milyen ügyekben dönthet? (adók mértéke, újoncok szám a hadseregbe, bíráskodás megyei szintje)
2. Feladat - A tanuló értelmezze néhány szóban az ismereteit az ábra és a már megtanult tudása alapján. Milyen viszony van a birodalmi és a magyarországi kormányzati szervek? („gyakorlati viszony”) Magyarázd meg, hogy mit jelent a gyakorlati viszony! (Jogi kapcsolatban nincsenek, de a mindennapi életben, a király utasítására a birodalmi szervek beleszólnak, irányítják a magyar kormányzati szerveket.)
3. Feladat - A tanuló az ábra és saját ismeretei alapján hosszabb elemző munkára is képes, rövid esszét tud írni meghatározott kérdésekről. Melyik szervezet a törvényhozó szerv? (rendi gyűlés) Hogy nevezik ezt az államformát? (rendi monarchia), Mit nevezünk rendi monarchiának? (rendi dualizmus, a király és a rendek együtt, egymásra utalva kormányozzák az országot) A rendi képviselettel rendelkező nemesség milyen ügyekben dönthet? (adók mértéke, újoncok szám a hadseregbe, bíráskodás megyei szintje)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése